Közvélemény-kutatás a Heti Válasz számára
Szabad sajtó
A magyarok 57 százaléka szerint a sajtószabadság „teljes mértékben” vagy „inkább”, de biztosítva van Magyarországon, dacára a demokrácia alapértéke körül karácsony óta folytatott pártpolitikai csatáknak. Mindössze a válaszadók 30 százaléka érzi veszélyben a sajtószabadságot.
Érdekes, hogy az MSZP-tábor harmada (35 százalék) sem félti a sajtó szabadságát, viszont a kormánypárt bázisának ötöde (21 százalék) inkább szkeptikus. Igaz, utóbbiak körében nem bizonyítható, hogy az aggodalom az új médiatörvényre vezethető vissza. A belföldi és a nemzetközi kritikák tehát a magyarok többségét nem győzték meg. A baloldal még mindig nem talált olyan témát, amellyel hitelességét, kompetenciáját és népszerűségét is helyre tudná állítani.
Médiatörvény
Noha a médiatörvény fontos tartalmi elemeivel egyetértenek a válaszadók, a törvény maga nem túl népszerű. A megkérdezettek 91 százaléka ért egyet a közéleti műsorok kiegyensúlyozottságának elvével, 90 százaléka pedig büntetné a sajtót az emberi méltóság megsértése esetén. A magyarok 85 százaléka a törvénnyel összhangban szigorítaná a korhatárjelöléseket, 93 százalék a megszakított műsornál hangosabb reklámokat is tiltaná. A választók körében a szinkronizálás helyett szorgalmazott feliratozás a legvitatottabb, ezzel alig minden harmadik (36 százalék) megkérdezett ért egyet.
Hiába a tartalmi egyetértés, az „új médiaszabályozás” már nagyjából három egyenlő táborra osztotta a válaszadókat: 30 százalékuk „inkább jónak”, 39 százalékuk „inkább rossznak” nevezte, 31 százalékuk viszont nem tudott, vagy nem akart véleményt mondani róla. Mindez alighanem a magyarok konfliktuskerülő attitűdjeit tükrözi.
EU-elnökség
2011 első félévében Magyarországon Európa szeme, s erről a magyarok 95 százaléka tud is, legalábbis ennyien válaszolták, hogy hallottak a magyar soros elnökségről. Ennél is fontosabb, hogy a tavalyi választások óta számos területen érzékelhető optimizmus az elnökségre is kihat. Noha az új kormány látványos lemaradással vette át az előkészületi munkákat, a megkérdezettek 57 százaléka mégis bízik az elnökség sikerében.
Minden negyedik megkérdezett (24 százalék) azonban kételkedik. Ők nem csupán az „örök szkeptikusok”, hiszen számuk az MSZP és a Jobbik szimpatizánsai között feltűnően magas (44, illetve 43 százalék), de nem is egyszerűen pártpolitikai ellentétről van szó, hiszen még a szocialista tábor közel harmada (31 százalék) is bízik a sikerben.
Politikusok alkalmassága
2011. január 17. és 22. között készült felmérésünk alapján továbbra is Orbán Viktor a legalkalmasabb (+1,38-as indexszel), Gyurcsány Ferenc pedig a legkevésbé alkalmas állami vezetőnek (-2,65-ös indexszel). A lista második helyén a miniszterelnök helyettese, Navracsics Tibor áll (+0,88-as értékkel), míg a bronzérmet a reformokért felelős Matolcsy György (+0,45-ös indexszel) szerezte meg.
A legismertebb politikusok listájában a korábbi hónaphoz képest a miniszterelnök, Kövér László és Semjén Zsolt alkalmassági indexe csökkent egyéni statisztikai hibahatárukon felüli mértékben. Schiffer András, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc megítélése csekély mértékben javult ugyan, de továbbra is jelentős szakadék tátong a kormánypárti és az ellenzéki politikusok alkalmassága között.
Pártszimpátia
Az elmúlt hónapban megmerevedtek a pártok közötti frontvonalak, az összes megkérdezett körében egyedül az LMP tudta növelni szimpatizánsainak számát (bár változatlanul a parlamenti bejutási küszöb alatti 4 százalékos támogatottsággal rendelkezik). A Fideszt továbbra is a magyarok 47 százaléka, az MSZP-t 16 százaléka, a Jobbikot pedig 7 százaléka támogatja. A potenciális szavazótáborok tekintetében azonban egyetlen politikai formációt sem nevezhetünk az elmúlt hónap győztesének vagy vesztesének.
Ha most vasárnap lennének a választások, a kormánypártok 56 százaléknyi potenciális szavazóra számíthatnának, a szocialisták azonban ennek alig felére (25 százalék), a Jobbik pedig alig negyedére (11 százalék). A számos konfliktus, demonstráció és vitriolos külföldi kritika ellenére is az érvényes választási rendszerben a Fidesz „most vasárnap” újra kétharmados felhatalmazást kapna a választóktól.
A kutatásról
Az adatfelvétel 2011. január 17. és 22. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.
A Nézőpont Intézet a 10 legismertebb politikus állami vezetői alkalmasságát méri. Az index -5-től +5-ig terjedő skálán vehet fel értéket. Az alkalmassági index változásának jelzéséhez az egyéni statisztikai hibahatárt vesszük figyelembe, ami korrigálja az eltérő ismertségből fakadó összehasonlítási hibákat.
A közvélemény-kutatás teljes anyaga itt letölthető.