Az Európai Bizottság ajánlására a december 14-15-i Európai Tanács elé kerülhet az ukrán csatlakozási folyamat megkezdésének ügye, miközben a magyar kormány inkább egy partnerségi megállapodás felé terelné az együttműködést Ukrajnával. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói a rendelkezésre álló adatok alapján arra voltak kíváncsiak, hogy mivel is járna az Európai Unió számára Ukrajna uniós tagsága.
1. Ukrajna egy főre jutó GDP-je csupán harmada Bulgária egy főre jutó GDP-jének
Az ukrán statisztikai hivatal szerint a háború előtti utolsó évben, azaz 2021-ben az egy főre jutó ukrán hazai termék alig haladta meg a 4 ezer eurót, miközben a hivatalosan is legszegényebb uniós tagország, Bulgária GDP-je még ennek is közel háromszorosa (10 ezer euró) volt. 2021-ben az egy főre jutó uniós átlag GDP közel 33 ezer euró volt, azaz az egy főre jutó ukrán GDP tízszerese. 2022-ben Ukrajna bruttó hazai terméke 29 százalékkal esett vissza, így a különbség azóta csak tovább nőtt.[1]
2. Ukrajna rohamos tempóban közelít az államcsőd felé
Az ukrán jegybank közlése alapján az ország bruttó külső adóssága 2023 második negyedévében elérte a 148,6 milliárd dollárt, amely Ukrajna GDP-jének 92,7 százaléka. Ez röpke két év alatt közel 30 (28,1) százalékpontos emelkedést jelent. Az állam finanszírozása érdekében bevont külső források mértéke annak tükrében kifejezetten aggasztó, hogy Ukrajna a kölcsönökön felül már eddig is nagymértékben támaszkodott vissza nem térítendő támogatást nyújtó nemzetközi donorokra: az ország 2022 januárja és 2023 októbere között összesen 132,69 milliárd dollár pénzügyi segélyt, 16,66 milliárd dollár humanitárius segítséget, illetve 97,75 milliárd dollár katonai támogatást kapott.[2]
3. Az Európai Unió közös agrárpolitikája forrásainak egynegyede Ukrajnához kerülne
Ukrajna gazdasága a ma is erősen támaszkodik a mezőgazdasági termelésre. Az uniós bürokraták számítása szerint változatlan szabályozás mellett Ukrajna a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd euróra lenne jogosult, amely a teljes hétéves keret egynegyede, miközben a fennmaradó összeg 27 másik tagállam között kerülne szétosztásra. Az Európai Bizottság további számításai szerint Ukrajna csatlakozása akár 186 milliárd euróba is kerülhet, amely összeg ötször akkora, mint amennyit Magyarország a helyreállítási alapból és a kohéziós keretből hét év alatt kaphat.[3]
4. Az Európai Tanács szavazásain Ukrajna közel 8 százalékos szavazati súlyt képviselne
Az Európai Tanács egyes szavazásain és a Miniszterek Tanácsában nemcsak a szavazatszám, de az is számít, hogy az állam- és kormányfők mekkora országot képviselnek. A jelenleg 37 milliós Ukrajna szavazati súlya 8 százalék körül alakulna a testületben, vagyis a hatodik legbefolyásosabb országgá válna, miközben gazdasági teljesítménye a leggyengébb lenne a közösségben. Az adósságai miatt másoktól függő Ukrajna a kulcsfontosságú szavazásokon könnyedén lehetne az Európán kívüli erők Európával szembeni, és a föderalista erők szuverenistákkal szembeni fegyvere.[4]
5. Ukrajna statisztikai adatai nem mindig megbízhatóak: a lakosságszám sem ismert
Ukrajnában csak egyetlen alkalommal, 2001-ben volt népszámlás. Az adathiány és a háború miatt azt sem lehet tudni pontosan, hányan élnek jelenleg az országban. Csak az ENSZ becslése áll rendelkezésre, ezek szerint a 2021-es 43,5 millióról 2023-ra 36,7 millióra csökkent az ország népessége. Az ukrán hatóságok nyilvántartása a menekültek, a sebesültek, illetve a halottak számáról nem hozzáférhető adat.
[1] Az adatok az „Ukrajna 2023” című uniós jelentésből és az Eurostatról származnak
[2] Az ukrán jegybank kiadványa a külső adósságról és a Kiel Institute gyűjtése az Ukrajnának nyújtott támogatásokról
[3] Az Európai Tanács háttértanulmányának eredményei, amit először a Financial Times mutatott be
[4] Saját számítás az ország lakossága alapján, az uniós módszertanok alapján