Orbán Viktor miniszterelnöki munkájával a megkérdezettek 64 százaléka elégedett, derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából. A kormányfő ezzel az eredménnyel továbbra is kétharmad közeli támogatottságot élvez. A kabinet tevékenységét az embereknek több mint fele (54 százalék) pozitívan ítéli meg, azaz mintegy hatvan nappal a kormány megalakulása után sem figyelhető meg úgynevezett hitelességi deficit, sőt; a kormány megítélése jelentősen javult az egy hónappal ezelőtti értékhez képest (akkor 46 százalék volt elégedett a kormány teljesítményével).
A Fidesz-KDNP támogatottsága az aktív szavazók körében továbbra is rendkívül magas; 62 százalék választaná egy most vasárnapi választáson. A választási részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók 10 százaléka támogatja a Jobbikot, 7 százaléka az MSZP-t és 4 százaléka az LMP-t. A leginkább elutasított párt az MSZP; az emberek 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem szavazna a szocialista pártra. A Jobbikot a választók negyede, a Fideszt és az LMP-t pedig 9-9 százaléka nem választaná semmi esetre sem.
Pártszimpátia
Nagyjából száz nappal a választás, nyolcvan nappal az Országgyűlés és hatvan nappal a kormány megalakulása után a Fidesz népszerűsége töretlen. Az összes megkérdezett 54 százaléka választaná a Fidesz–KDNP-t egy most vasárnapi országgyűlési választáson. Egyik ellenzéki párt sem lépné át a már-már lélektaninak számító tízszázalékos határt; a Jobbikot a választókorúak 8 százaléka, a szocialista pártot 6, az LMP-t 5 százalék támogatná az urnáknál. A választási részvételüket biztosra ígérők körében a Fidesz 62 százalékos támogatottságot élvez, a Jobbik pedig minden tizedik aktív szavazó számára jelenti az ideális választást.
Pártok elutasítottsága
Júliusban a Nézőpont Intézet rákérdezett a parlamenti pártok elutasítottságára is. Azonos az arányuk azoknak (9-9 százalék), akik a Fideszre és az LMP-re semmi esetre sem szavaznának egy mostani választáson. A két leginkább elutasított párt a Jobbik (25 százalék) és az MSZP (41 százalék). A Fidesz- és a Jobbik-szimpatizánsok több mint fele (56, illetve 57 százalék) sohasem szavazna a szocialista pártra. Az MSZP- és az LMP-tábor hasonló arányban (53, illetve 57 százalék) utasítja el a szélsőséges Jobbikot. A fideszes és a szocialista bázisnak mindössze a tizede nyilatkozott úgy, hogy sohasem támogatná az LMP-t egy valamikori országgyűlési választáson. Ám mindez azzal függhet össze, hogy az új párt még nem döntötte el, kit tekint legfőbb ellenfelének.
Kétharmados többség
Az áprilisi országgyűlési választásokat megelőző kutatásunkban a megkérdezettek mintegy fele (47 százalék) az ország szempontjából inkább jónak ítélte az esélyes pártok esetleges kétharmados győzelmét. Az eredmények szerint ez a bázis (az összes megkérdezett
54 százaléka) kitart az álláspontja mellett, és jónak találja, ahogy a kormány az ország érdekében felhasználja kétharmados többségét. Különösen igaz ez – értelemszerűen – a Fidesz-szimpatizánsokra (76 százalék), de a Jobbik-tábor közel felére (43 százalék) is. Lényegesen kevesebb MSZP-támogató osztja e nézetet, de ha figyelembe vesszük, hogy az új kormány és a kétharmad kifejezések közvetlen szövegkörnyezetben szerepeltek kérdésünkben, akkor a 15 százalékos pozitív megítélés nem elhanyagolható. Érdekesség, hogy a szocialista szimpatizánsok között is akadnak olyanok, akiknek tetszik az aktív kormányzás.
A miniszterelnök munkájának megítélése
Az összes megkérdezett 64 százaléka elégedett Orbán Viktor miniszterelnök munkájával. A kétharmad közeli elégedettség a kormányfő töretlen népszerűségéből is adódik. A rendkívüli népszerűség, illetve az a tény, hogy Orbán méltó politikai ellenfél nélkül maradt, egyaránt szükséges a kétharmados „forradalom” működtetéséhez.
A kormány munkájának megítélése
Előző kutatásunkban élesen elvált egymástól a kormány és a kormányfő munkájának megítélése. Mintegy hatvan nappal a miniszterelnök beiktatása után az első, látványosabb intézkedések ismeretében a szavazók egyértelműen állást tudtak foglalni a kormány munkájáról. Közel 10 százalékkal emelkedett azok aránya (54 százalék), akik egyetértenek a polgári kabinet tevékenységével. Mindez azt jelenti, hogy a kormány tevékenysége (jogalkotás, személyi döntések, elszámoltatás) egyre látványosabb, s ezt alapvetően pozitívan ítélik meg. Az eredmények ismeretében tehát három hónappal a választások s két hónappal az új kormány megalakulása után nem figyelhető meg úgynevezett hitelességi deficit. Azaz a kormány iránti bizalom nem mutat csökkenő tendenciát; sőt még növekszik is.
A kutatásról
Az adatfelvétel 2010. július 19. és július 22. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb +/- 3,2 százalék. Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat.
A közvélemény-kutatás itt letölthető.