Összefoglaló
A kelet- és kelet-közép-európai uniós tagállamok közül Lengyelország nyújt leginkább pozitív példát az egykori kommunista funkcionáriusok számára megállapított nyugdíjak utólagos csökkentésére.
Lengyelországban a Polgári Platform (PO) vezette kabinet regnálása alatt, 2008 végén fogadta el a törvényhozás azt a változtatást, amelynek értelmében megváltozott az egykori funkcionáriusok nyugdíjának számítási módja, és a nyugdíjak értéke ennek következtében kevesebb, mint a felére csökkent. A módosítás az államvédelmi hatóságoknál és a politikai rendőrségnél 1944 júliusa és 1990 júliusa között dolgozó személyeket érinti, számszerűen jelenleg körülbelül 40 ezer főt. Az alkotmánybíróság döntése nyomán nem vonatkozik a változtatás az 1981-es hadiállapot bevezetéséért felelős Nemzeti Megmentési Tanács (WRON) egykori tagjaira.
Csehországban az egykori állambiztonsági alkalmazottak 400 eurós átlagos nyugdíja nem tér el a többi polgárétól. Ennek ellenére 2011 elején olyan törvényjavaslatban állapodtak meg a prágai kormánykoalíció pártjai, amely a volt vezető funkcionáriusok nyugdíjának csökkentését, illetve a kommunista rezsimmel szemben ellenálló, alacsony nyugdíjjal rendelkezők jövedelmének kiegészítését irányozta elő. A szenátus által nyáron jóváhagyott törvényjavaslat azonban már végül csupán az antikommunista ellenállók megjutalmazásáról és nyugdíjuk kiegészítéséről szólt.
Szlovákia csupán annyit változtatott, hogy megtagadta a korkedvezményes nyugdíj jogát az állambiztonsági szolgálatok volt tagjaitól.
Románia és Bulgária esetében a nyugdíjak korrekciójára vonatkozó kezdeményezések ellenére eddig nem sikerült keresztülvinni hasonló intézkedéseket.
Lengyelország
A volt kommunista funkcionáriusokat érintő nyugdíjak kérdése már a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya alatt (2005-2007) is napirenden volt, de csak a jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) kezdeményezésére sikerült elfogadnia a Szejmnek, 2008 végén. Ennek értelmében a volt funkcionáriusok számára megváltozott a nyugdíj kiszámításának módszere, amelynek következtében kevesebb, mint felére esett a funkcionáriusok nyugdíja. A változás következtében például a korábban 8 ezer złoty (kb. 530 ezer Ft) nyugdíjat kapó, egykor az államvédelmi szerveknél szolgáló tábornok már csak 2500 złotyra volt jogosult, az alacsonyabb fizetési kategóriáknál pedig az ellátás mértéke a szociális minimum környékére esett vissza. A volt funkcionáriusok átlagnyugdíja a változás után 2500 złoty (kb. 170 ezer Ft) lett Megjegyzendő, hogy a lengyel átlagnyugdíj – a társadalombiztosítási hivatal adatai szerint – 1300 złoty. A változásban érintettek mindazok a személyek, akik 1944 júliusa és 1990 júliusa között civil vagy katonai titkosszolgálatoknál (államvédelmi hatóságoknál, politikai rendőrségnél) dolgoztak, kivéve a rendőrség kötelékét. A törvény elfogadásakor az érintettek létszáma 40 ezer fő volt. A volt funkcionáriusok listáját és életútját a nyugdíjbiztosítók kérésére a belügyi iratokat őrző Nemzeti Emlékezet Intézete állította össze.
A törvény 2009 márciusában lépett volna életbe, de azt megtámadta az Alkotmánybíróságon egy baloldali parlamenti képviselő. Az AB 2010. februári határozatában kimondta, hogy a Nemzeti Megmentési Haditanács (WRON) tagjait érintő korlátozás ellenkezik az alaptörvénnyel, de a volt funkcionáriusok nyugdíjcsökkentése viszont nem. A WRON tagjai az 1981-es hadiállapot bevezetéséért voltak felelősek. Friss hírek szerint viszont már találtak kiskaput a törvényen: a volt funkcionáriusok több mint kétharmada inkább a rokkantnyugdíjasokká minősítené át magát a nagyobb juttatás kedvéért.
Források:
http://www.rp.pl/artykul/90217,625479-Esbecki-sposob-na-rente.html
Csehország
A cseh kormány 2011 februárjában tett módosítási javaslatot a letűnt kommunista rendszer közszereplőinek nyugdíját illetően. Ennek értelmében a volt Csehszlovák Kommunista Párt (KSČ) magas rangú funkcionáriusainak és a volt cseh állami titkosszolgálat, vagyis az Állami Biztonság (ŠtB) alkalmazottainak nyugdíja csökkenne. A terv szerint minden hónapban alacsonyabb nyugdíjösszeget folyósítanának megadóztatás címszó alatt. Az így befolyt összeggel pedig a kommunista rendszerrel szemben fellépők egyes csoportjait, vagyis az úgynevezett harmadik ellenállás egykori résztvevőit támogatnák. Arról, hogy ki válik jogosulttá az így megnövelt nyugdíjra, az év eleji elképzelés szerint a védelmi minisztérium által összeállított szakértői bizottság döntene majd a volt állambiztonsági szolgálat (STB) levéltárát kezelő hivatal és a kommunizmus bűntetteit vizsgáló hivatal szakmai álláspontja alapján. A tervezetet a jobbközép koalíció pártja, a TOP 09 terjesztette elő, és a többi kormánypárt támogatásáról biztosította azt. A prágai parlament alsóháza után júliusban a cseh szenátus is jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely azonban végső formájában már csak az ellenállók egyszeri megjutalmazását, illetve esetükben az átlag alatti nyugdíjak korrigálását írta elő.
Források:
http://www.ceskenoviny.cz/zpravy/vlada-chce-vzit-penize-prislusnikum-stb-a-funkcionarum-ksc/593072
http://aktualne.centrum.sk/zahranicie/clanek.phtml?id=1225836
http://www.sme.sk/c/5762794/ceska-poslankyna-obhajovala-komunistickych-pohranicnikov.html
Szlovákia
A szlovák kormány nem kívánja a volt kommunista párti tisztségviselők és állambiztonsági alkalmazottak nyugdíját felülbírálni. A szlovák belügyminisztérium a korrekció más formáját választotta: megtagadta a korkedvezményes nyugdíjak juttatását az állami hírszerzés volt tagjai számára.
A volt ŠtB magasabb pozíciót betöltő alkalmazottainak nyugdíja jelenleg eléri a 600 eurót, míg Szlovákiában az átlagnyugdíj 337 euró körül mozog. Az állami titkosszolgálat fiatalabb tagjai, akik a rendszerváltozást követően máshol helyezkedtek el, körülbelül 800 euró nyugdíjhoz jutnak havonta. A nyugdíj összegét a társadalombiztosítás (Sociálna poisťovňa) és a belügyminisztérium fedezik. Azok a politikai foglyok, akik például 4 évet raboskodtak a cseh Jáchymovban, hozzávetőlegesen 400 euró nyugdíjra számíthatnak. 700 eurót, vagyis többet, mint a volt ŠtB tagjai, csak a 10 évnél többet raboskodó politikai foglyok kapnak.
Források:
http://www.sme.sk/c/5107754/za-komunizmu-trpeli-teraz-zivoria.html
http://www.sme.sk/c/5757239/cesi-chcu-zdanit-komunistov-slovenska-vlada-zatial-nie.html
Bulgária
Bulgáriában a 2010-es nyugdíjreform keretében kezdeményezték polgári tömörülések, hogy a kommunista rezsim alatt az állambiztonsági szerveknél (DSZ) dolgozó személyek nyugdíját csökkentsék az átlagos szintre. Miközben a bolgár átlagos nyugdíj 250 leva (1 leva=150 Ft), a volt DSZ-munkatársak esetében 450 leva. A kezdeményezők szerint az állam összesen 48 millió levát spórolna évente a DSZ-funkcionáriusok nyugdíjának csökkentésével. Bulgáriában összesen 25 ezren élnek még, akik 1941 és 1991 között a DSZ-nél, az állampártnál, a hadseregnél vagy a határőrségnél dolgoztak, közülük 10 ezren nyugdíjasok. A magas rangú volt tisztek, például a tábornokok nyugdíja 700, az ezredeseké 550-600 levát tesz ki. A kezdeményezés ugyanakkor kimaradt a nyugdíjreform végleges tervezetéből, első sorban a rossz nyelvek szerint ügynökmúlttal rendelkező Georgij Parvanov köztársasági elnök nyomására.
Források:
http://www.eurochicago.com/2010/11/namalyavaneto-na-pensiite-na-ds/
http://www.dnevnik.bg/bulgaria/2011/06/11/1104495_totju_mladenov_prezidentut_da_beshe_vuzrazil_na/
http://www.capital.bg/blogove/dosieta/2010/07/29/939761_peticiiata_za_namaliavane_na_pensiite_na/
Románia
A volt magas rangú kommunista funkcionáriusok nyugdíjának kérdése többször felmerült az utóbbi években Romániában, ám konkrét intézkedés nem történt ezek csökkentése irányában. Becslések szerint jelenleg ezek a nyugdíjak sokszorosan meghaladják az átlagnyugdíjat, mivel a volt kommunista aktivisták, pártfunkcionáriusok és a titkosszolgálat volt alkalmazottai 1989 előtt kiemelkedően magas juttatásokat kaptak. Először 2006-ban merült fel a nyugdíjkorrekció lehetősége, hogy „a volt magas rangú kommunista funkcionáriusok, a Szekuritáté, a rendőrség, a belügyminisztérium és a kommunista igazságszolgáltatás volt vezetői ne kapjanak magasabb nyugdíjat, mint a lakossági minimum”. Ezt követően 2007-ben a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS) nevű, köztiszteletben álló értelmiségiek alkotta civil szervezet közleményben kérte „a volt titkosszolgálati alkalmazottak nyugdíjának csökkentését az átlagnyugdíj szintjére”. Aztán 2008-ban a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICCR) törvénykezdeményezési javaslatot tett, amely értelmében a mindenkori átlagfizetés szintjére csökkentették volna a „kommunista rezsim felelőseinek” nyugdíját. 2010-ben a román kormány új nyugdíjtörvényt fogadott el, ebben azonban csupán a volt katonák és rendvédelmi alkalmazottak, honatyák, bírák stb. nyugdíját számolta újra (ez nem feltétlenül csökkentést jelentett), a volt kommunista pártfunkcionárusokról nem esett szó.
Források:
http://inliniedreapta.net/reduceti-pensiile-activistilor-comunisti-si-securistilor/