A Nézőpont Intézet 2014. március 17-19. között, 1000 fő megkérdezésével végzett kutatása jelentős Fidesz előnyt mutat a választások előtt két héttel. A kormánypártok támogatottsága februárhoz képest valamelyest növekedett, és jelenleg 40 százalékon áll az összes megkérdezett körében. A Kormányváltó Összefogással 19 százalék szimpatizál, míg a Jobbikkal 12 százalék a teljes népességben. A választópolgárok 64 százaléka venne részt a választásokon. Így a Fidesz-KDNP szavazótáborának plafonja – a még bizonytalan, de lehetséges szavazók beszámításával – jelenleg 2,5 millió, a Kormányváltó Összefogásé 1,5 millió, míg a Jobbik esetében pedig 820 ezer szavazó.
A Fidesz-KDNP szempontjából a választás végeredménye elsősorban azon múlik, hogyan tudja mozgósítani hatalmas táborát. A kutatási eredmények alapján jelenleg aktívnak mutatkozik a kormányzó párt tábora, de ennek a viszonylag magas szintnek a megőrzése is fontos feladat. A Fidesz szimpatizánsainak 76 százaléka részt venne a választásokon. Az aktív szavazóik erős elkötelezettségét jelzi, hogy 88 százalékuk már évek óta eldöntötte, hogy a kormánypártokra fog voksolni a következő választáson.
A pártverseny második helyén álló baloldalnak egyre kevesebb ideje van, hogy meggyőzze potenciális szavazóit arról, hogy reális kormányzati alternatívát tud nyújtani a Fidesszel szemben. Nem segítik a további szavazatok megszerzését a különböző korrupciós botrányok sem az MSZP körül. A Simon-ügyről az emberek 44 százaléka beszélt az elmúlt hetekben, míg Zuschlag János megjelent könyvéről 24 százalék. Mindkét esetben a negatív vélemények voltak túlnyomó többségben. A választópolgárok 26 százaléka a korrupció kapcsán elsősorban az MSZP-re asszociál, ezzel szemben a Fideszt 16 százaléknyian jelölték ugyanebben a kérdésben.
A Jobbik számára április 6. nagy kérdése, hogy meg tudja-e közelíteni a 2010-es eredményeit. A párt kampánya a korábbi radikálissal szemben mérsékeltebb hangnemet választott. A szavazók azonban ettől függetlenül továbbra is messze a Jobbikot tartják a leginkább radikális pártnak, a válaszolók 44 százaléka nevezte Vona Gábor mozgalmát radikálisnak. Érdekes, hogy a pártot – szemben a párt kampányával – saját szimpatizánsainak többsége is (57 százalék) inkább radikálisnak gondolja. Márpedig a radikalizmus nem népszerű: mindössze a szavazópolgárok 9 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy egy radikális pártra szavazzon.
A kisebb pártok közül egyedül az LMP-nek van esélye elérni a parlamenti küszöböt, bár jelenleg egyik bázison sem éri el az 5 százalékot a párt támogatottsága. Az LMP-re voksolást 8 százalék tartja elképzelhetőnek most áprilisban, de ebből 4 százalék a Kormányváltó Összefogásra is szavazna. A parlamenti bejutáshoz ezért a zöldpártnak a baloldallal is kacérkodó szavazókat kell meggyőznie, miért ne a Kormányváltó Összefogásra szavazzanak. Az LMP helyzetét az is nehezíti, hogy szűk szavazótáborának is mindössze 62 százaléka menne el most biztosan szavazni.
Pártpreferencia.
Melyik pártra szavazna Ön, ha most vasárnap lennének a választások?
Becsült pártszimpátiák nagysága.
64 százalékos részvétellel számolva, a potenciális szavazók preferenciái alapján.