PÉLDA NÉLKÜLI MAGYARORSZÁG-KRITIKA A NÉMET SAJTÓBAN

A Nézőpont Intézet immár ötödik alkalommal készítette el hazánk előző éves nemzetközi sajtómegjelenései kapcsán médiapolitikai elemzését.

A február 9-i, budapesti rendezvényen bemutatott elemzés szerint 2016-ban példa nélküli módon kritikus volt Magyarországgal szemben a német politikai sajtó, a vizsgált német cikkek háromötöde kedvezőtlen volt hazánk szemszögéből.

Az elemzés a képre kattintva letölthető:

A „Magyarország a világsajtóban 2016” című elemzés kiemelt figyelmet fordít annak bemutatására, hogy milyen kép alakult ki a tavalyi év során a meghatározó nemzetközi sajtótermékekben Magyarország politikai és gazdasági folyamatairól. A tavalyi év során a Nézőpont Intézet már 18 ország 115 nyomtatott és online sajtótermékében közölt, Magyarországgal kapcsolatos közéleti média-megjelenést vizsgált.

A nemzetközi sajtó a tavalyi év során nagyjából a 2015-ös évhez hasonló, fokozott érdeklődést mutatott hazánkkal kapcsolatban. A szemlézett lapok összességében 13 261 megjelenést közöltek Magyarországról, mely átlagosan havi 1 105 cikket jelent. A kedvező hangvételű cikkek aránya csupán 3 százalékot tett ki (439 darab), a kedvezőtlen cikkeké 29 százalékot (3 825 darab), míg a semleges polaritású beszámolóké 68 százalékot (8 997 darab).

Példa nélküli módon kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó a tavalyi év során, az itt megjelent cikkek háromötöde (60 százaléka) kedvezőtlen volt hazánk szemszögéből. A német sajtóban az eddig vizsgált évek során nem volt még ilyen magas a hazánkkal szembeni negatív hírek aránya. 2016-ban a német mellett az izraeli, olasz és francia lapok is kritikusak voltak, ezekben az országokban 50-53 százalék volt a hazánkkal szemben negatív hangvételű cikkek aránya.

Érdekesség, hogy míg a 2015-ös intenzív nemzetközi médiafigyelem egyértelműen a bevándorlási válság megjelenésével és súlyosbodásával függött össze, 2016-ban e mögött sokkal inkább Orbán Viktor nemzetközi szerepének erősödése állt. Számos külföldi sajtótermék kiemelt figyelmet szentelt a kormányfő bevándorlási politikával és az Európai Unió jövőjével kapcsolatos elképzeléseinek, illetve egyéb külpolitikai kérdésekben – például Donald Trump támogatása – alkotott véleményének.

A legmagasabb havi megjelenésszám a kvótareferendum időszakában, szeptemberben (1 615 megjelenés) és októberben (1 686 megjelenés) alakult ki. A nemzetközi média ezekben a hónapokban kiemelt figyelmet szentelt a népszavazási kampánynak, ezzel összefüggésben a magyar bevándorlási politika intenzív kritikája is rendre előtérbe került. A legnagyobb megjelenésszámot egyébként a német, osztrák és szlovák lapok adták, ugyanakkor a figyelt lapok számarányát nézve a legmagasabb híraktivitást a szlovák, osztrák és lengyel lapok produkálták. Arányaiban a szerb (16 százalék), izraeli (11 százalék) és szlovén (9 százalék) sajtó közölte a legtöbb pozitív cikket Magyarországról.

A rendezvényt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nyitotta meg, a „Magyarország a világsajtóban 2016” elemzés legfontosabb megállíptásait pedig Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője ismertette. Ezt követően Kovács Zoltán kormányszóvivő, a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetője tartott előadást a témában, majd a rendezvényt kerekasztal-beszélgetés zárta. A beszélgetésen Kovács Zoltán kormányszóvivő mellett Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója és Adam LeBor, a The Economist és a Newsweek magyarországi tudósítója vett részt.