Összefoglaló
Jól vizsgázott az új magyar választási rendszer, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen stabil kormánytöbbség jött létre. A baloldal gyenge szereplésének oka nem az új választási rendszer, hanem a baloldali pártok támogatottságának hiánya. A korábbi választási rendszer az első és a második helyezett közti jelentős szavazatkülönbség esetén szintén inkább többségi elv szerint működött. Az új választási rendszer vesztese a Jobbik, hiszen arányait tekintve is jóval kisebb frakciója lesz, mint az előző parlamentben. A demokratikus normák szempontjából előrelépést jelent, hogy több mint 1500 egyéni jelölt és 31 pártlista (közte 13 nemzetiségi lista) közül lehetett választani. Jogkiterjesztést jelent, hogy a határon túli magyarok is szavazhattak, a fogyatékkal élők pedig most először kaptak segítséget az államtól választójoguk gyakorlása érdekében.
A választás eredménye megmutatta, hogy nem volt kormányváltó hangulat. A baloldali ellenzék miniszterelnök személye elleni negatív kampánya szintén kudarcot vallott. A magyar politikai rendszer stabilitását a relatív erős támogatottsággal rendelkező, centrumpozícióból kormányzó Fidesz-KDNP biztosítja. A radikálisan protest baloldal és a Jobbik támogatottsága elmaradt a kormánypártokétól, ahogy kormányzóképességük is kérdéses. A legvalószínűbb, hogy a következő négy évben is hárompólusú marad a magyar pártrendszer.
A választási eredmény értékelése kapcsán a gazdaságpolitikai várakozásokat is érdemes összegezni. A magyar gazdaságpolitika mozgásterét erősíti a kormányzáshoz szükséges stabil parlamenti többség megléte. Az irányokat az eddigi gazdaságpolitikai alapvetések és keretek, illetve a választás előtti prioritások kijelölése (miniszterelnöki 10 pont) határozzák meg. Ezen túl a további siker három tényezőtől függ: a következetes fiskális politikától, a sikeres monetáris politikától, valamint az európai és a regionális gazdasági helyzettől.
A teljes elemzést innen lehet letölteni angol nyelven.
You can download the full analysis in English here.