Közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából
A köztársasági elnök lemondása
A második Orbán-kormány napra pontosan két évvel ezelőtt szerezte meg a parlamenti helyek kétharmadát. Történelmi győzelmének oka az alternatíva teljes hiánya mellett a húszéves demokrácia működészavarai feloldásának és a társadalmi igazságérzet konfliktusoktól sem mentes helyreállításának ígérete volt. Az idei év kezdete lehetőséget teremtett a Fidesz-KDNP-nek arra is, hogy Orbán Viktor egy évvel ezelőtti ígéretével példát mutasson az erkölcsileg eddig nem jeleskedő elődjeivel szemben: „Magyarország nem lehet a jövőben olyan következmények nélküli ország, mint az elmúlt nyolc évben volt”.
A korábbi köztársasági elnökökkel szemben sem az volt az elsődleges elvárás, hogy népszerű legyen. Schmitt Pál lemondása után készült közvélemény-kutatásunk szerint azonban a magyarok 55 százaléka úgy emlékezett vissza, hogy megválasztásakor az elnök szimpatikus volt számukra. Talán több ellenzéki politikusnak is meglepetés okozhat az, hogy még az MSZP-szimpatizánsok 50 százaléka, a Jobbik-szimpatizánsok 48 százaléka és az LMP-szimpatizánsok 44 százaléka számára is megnyerő személyiség volt 2010 nyarán Schmitt Pál.
A legfrissebb közvélemény-kutatásunk szerint a köztársasági elnök plágiumügyének megítélése sem tisztán pártpolitikai ügy, hiszen egyenlő részre osztja a megkérdezetteket: a lakosság 40 százaléka szerint Schmitt Pál ellen lejárató kampány indult, 44 százaléka szerint pedig jogos kritikán alapult az ügy. Az ellenzéki bírálatok sikertelenségét és a jobboldali értelmiség fellépésének sikerességét a kormánypártok népszerűségének növekedése mellett az is bizonyítja, hogy még a szocialista tábor harmada, az LMP táborának negyede és a Jobbikkal szimpatizálóknak 41 százaléka szerint is inkább tisztán lejárató kampány folyt a köztársasági elnök személye ellen. Mindez azonban azt is jelzi, hogy a „nemzet egységét” a volt államfő lemondásakor már valóban nem tudta megtestesíteni. Emlékezetes, hogy az államfő körüli botrány még a Fidesz-szimpatizánsait is megosztotta.
Pártok félidőben
Megfordult a trend, ami hosszú hónapokig a parlamenti pártok támogatottságának begyökerezését mutatta: az április 10-16. között készült közvélemény-kutatásunk szerint a Fidesz-KDNP valamelyest újra növelni tudta előnyét az ellenzéki pártokkal szemben. Nem zárható ki, hogy az államfő ügyének az ellenzéket meglepő kezelése is szerepet játszott a „kiigazításban”. Most vasárnap tehát a teljes felnőtt lakosság harmada szimpatizál bevallottan a kormánypártokkal, míg a parlamenti ellenzék összesen is alig több mint negyedük számára jelent támogatható pártot. A köztársasági elnök lemondása utáni kormánypárti népszerűség növekedés legnagyobb arányban a Fidesz-KDNP korábbi fiatal (18 és 29 év közötti) valamint a közép- és felsőfokú végzettségű támogatóinak „visszatéréséből” ered.
Fontos fejleménye továbbá a magunk mögött hagyott hónapnak, hogy a Jobbik elveszítette előnyét a Magyar Szocialista Párttal szemben, hiszen legfrissebb kutatásunk szerint a választásra jogosultak 10-10 százaléka említette az egymással versengő két ellenzéki formációt.
Egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a felnőtt magyar lakosság 55 százaléka venne részt (ez az arány a két évvel ezelőtti méréseink szerint 69 százalék volt). A választási részvételét biztosra ígérő aktív szavazók 50 százaléka tekinthető a Fidesz-KDNP potenciális választóinak, ezzel párhuzamosan pedig a Jobbik a voksok 20 százalékát, az MSZP pedig 18 százalékát gyűjthetnék össze. További érdekessége a félidőnél várható választási eredményeknek, hogy a Lehet Más a Politika túllépve belső megosztottságán és felépítve országos hálózatát a szavazatok 8 százalékára számíthatna. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció azonban nem csak az Országházban, de egy most vasárnapi választás után sem lenne képes frakciót alapítani (2 százalékos eredményével még a statisztikai hibahatárt figyelembe véve sem lépné át a parlamenti bejutási küszöböt).
A kutatásról
Az adatfelvétel 2012. április 10-16. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, a magyarországi felnőtt lakosságot korcsoport, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló mintán.
Az adatfelvétel módszere: telefonos, kérdőíves lekérdezés (CATI).
Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.