Csak az összes megkérdezett harmada gondolja, hogy az MSZP a következő országgyűlési választásig megerősödhet – ez derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 56 százaléka szerint a szocialisták 2014-re sem tudnak majd megerősödni a mostani vereség után.
Már a megkérdezettek 61 százaléka bízik benne, hogy a gazdaság a következő egy évben növekedni fog, és a közvélemény 67 százaléka szerint a Fidesz egy éven belül javítani fogja a közbiztonság helyzetét.
Elégedettség az eredménnyel
Egy héttel a választások után a megkérdezettek 69 százaléka állította, hogy örül a választások eredményének. Az kevéssé meglepő, hogy az Európai Unió-ban is példa nélküli győzelmet arató Fidesz hívei elégedettek (93 százalék), a váltópárti státuszáért is aggódó MSZP támogatói pedig nem (csak 19 százalékuk). Elgondolkodtató azonban, hogy az LMP-szimpatizánsok sem örülnek a végeredménynek, hol-ott két hónapja még kevesen hittek abban, hogy bekerülhetnek a parlamentbe.
Az ő óvatosságuk mögött elsősorban a Jobbik előretörése vagy a kétharmados többség elnyerése állhat. Meglepően bizonytalanok a Jobbikkal rokonszenvezők is: 56 százalékuk örül az eredménynek, hiszen megduplázták szavazótáborukat egy év alatt, 36 százalékuk viszont alighanem többet várt a párttól, s hitt a pártelnök kormányalakítási terveiben.
Az MSZP jövője
A választás legnagyobb vesztese az MSZP, amely tavaly decemberben még miniszterelnök-jelöltet állított, februárban választási győzelemről beszélt, márciusban viszont már csak a későbbi visszajövetelében reménykedett. Ma azonban ebben sem hisznek sokan. Csak az összes megkérdezett harmada (35 százalék) gondolja, hogy az MSZP a következő országgyűlési választásig megerősödhet. Igaz, a szocialisták szempontjából öröm az ürömben, hogy saját támogatóik még bizakodóak: 73 százalékuk hisz a párt feltámadásában. A Fidesz és a Jobbik táborának kétharmada viszont történelemnek tartja a posztkommunista pártot.
Gazdasági kilátások
Az év eleje óta látványos fordulat következett be a gazdaság növekedésével kapcsolatos várakozásokban. Míg januárban csak minden harmadik (37 százalék) megkérdezett gondolta, hogy a következő egy évben „inkább növekszik” a magyar gazdaság, április végén már közel kétharmaduk (61 százalék) bizakodó. A változásban szerepe lehet a viszonylag stabil forintnak és a reményt hangsúlyozó Fidesz-kampánynak is. Ha a várakozás beigazolódik, bizonyára éles hitvita fog kialakulni arról, hogy a Bajnai-kormány örökségéről vagy az Orbán-kormány sikeréről van-e szó. Egy dolog azonban biztos: a jövőbe vetett bizalom fontos kiindulópontja a gazdasági növekedésnek.
Az új kormány lehetőségei
Az optimista gazdasági kilátásokkal párhuzamosan az új kormánnyal szemben is erős bizalom érezhető. A megkérdezettek 51 százaléka mondta, hogy a leendő Fidesz-kormány egy év alatt javítani fog az ország helyzetén, 40 százalékuk szerint viszont nem fog változtatni rajta. Különösen a felsőfokú végzettségűek (57 százalék) és a Fidesz támogatói (70 százalék) reménykednek. A Jobbik-tábor viszont meghasonlott: fele bizakodik (44 százalék), fele bizalmatlan (45 százalék) az új kormány sikerességével kapcsolatban. Azt, hogy a második Orbán-kormány még ronthat is az ország helyzetén, nagyon kevesen gondolják (6 százalék); ők elsősorban az MSZP támogatói (24 százalékuk).
A közbiztonság jövője
A leggyorsabb változást az új kormányfő a közbiztonság terén ígérte, s szavában meglepően sokan bíznak. Az összes megkérdezett 67 százaléka gondolja úgy, hogy egy év alatt javulni fog a helyzet. A megelőlegezett bizalom egyenlően oszlik meg korcsoportok vagy lakóhely szerint, sőt még az MSZP támogatóinak harmada is javulást vár. A magát a „törvényes rend” egyedüli megtestesítőjeként prezentáló Fideszen tehát komoly teljesítménykényszer lesz a következő hónapokban.
Kettős állampolgárság
A nyilatkozatok alapján sejthető, hogy a következő parlament egyik első döntése lesz a kettős állampolgárság bevezetése. Noha a konkrétumok egyelőre nem ismertek, és így nincs is a témáról politikai vita, mint 2004-ben, a kiindulási helyzet kedvező: az összes megkérdezett kétharmada (67 százalék) „igennel” szavazna a kettős állampolgárság megadására. Érdekes, hogy a Fidesz táborában népszerűbb a javaslat (79 százalék), mint az állítólag jobboldali jobbikosok körében (71 százalék).
Pártszimpátia
A választások után szokás a „győzteshez húzásról” beszélni. Alighanem az első helyezett kimagasló eredménye miatt ez most elmaradt, inkább a vesztesekkel való azonosulás csökkenése tapasztalható. A pártok tábora alig változott április óta. Az összes megkérdezett 52 százaléka a Fidesz–KDNP-t támogatja, 10 százaléka a Jobbikot, 9 százaléka az MSZP-t, 7 százaléka pedig az LMP-t. Az aktív, választásukat biztosra ígérők körében a Fidesz–KDNP 60 százalékon áll, a többi párt pedig jócskán lemarad mögöttük.
A kutatásról
Az adatfelvétel 2010. április 28. és április 30. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés.
Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb +/- 3,2 százalék.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. Potenciális szavazótáborokat is számítunk azon egyéb politikai kérdésekre igent válaszolókból, akik nem elkötelezettek (azaz nem jelöltek meg kedvenc pártot).
A kutatás itt letölthető.