VÁLSÁGBAN VAN A SZAVAZÓIT FOLYAMATOSAN ELVESZTŐ JOBBIK

A Jobbiknak 2014-ben több mint egymillió szimpatizánsa volt országszerte, addig mára népszerűsége, szavazótábora is megfeleződött és a távozókat sem sikerült pótolnia 2015 óta – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített elemzéséből.

A Jobbik hétvégi kongresszusa új vezetést választ, de kétséges, hogy személyi változtatásokkal meg lehet állítani a párt szimpatizánsi körének folyamatos szűkülését. 2014-ben még a magát nemzeti radikális pártként meghatározó Jobbik volt a legnagyobb ellenzéki párt, az országgyűlési választáson több mint 1 millióan szavaztak a listájukra (20,7 százalék). 2018-ig nem történt érdemi előrelépés a párt támogatottságában, az akkor megkezdett balliberális fordulat miatt azonban az országgyűlési választást követően megkezdődött a párt mélyrepülése. A tavalyi EP-voksoláson mindösszesen 6,34 százalékot szereztek listán az 5 évvel korábbi 14,67 százalékos eredményükkel szemben.

A Jobbik válságát jelzi, hogy ez rövid időn belül is nagy visszaesés, hiszen 2018 áprilisában a legerősebb, 2019 májusára pedig a legkisebb, önállóan képviselőt delegáló ellenzéki erővé váltak.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási adatai alapján látható, hogy 2014 óta minden évben csökkent mind a teljes népességre, mind a legvalószínűbb választási eredményre vonatkozó támogatottsága a pártnak. A Jobbik legnépszerűbb évének 2015 nevezhető, ekkor a teljes népességen belül a választásra jogosult felnőtt lakosság 14,8 százaléka szimpatizált velük, míg az aktív szavazók 25 százalékának volt elsődleges pártpreferenciájaként a Jobbik megjelölve. A tavalyi évben ennek kevesebb, mint fele, a magyar felnőtt lakosság 7,2 százaléka támogatta átlagosan a Jobbikot, míg az aktív, választási jogosultsággal élők körében 10,4 százalékon állt a párt 2019-ben. A csökkenő tendencia szinte folyamatos volt.

A közvélemény-kutatási adatok az adott évre vonatkozó átlagértéket mutatják

Teljes népesség (százalék)

Legvalószínűbb választási eredmény (százalék)

2014

12,8

21,1

2015

14,8

25

2016

11,6

23,4

2017

10,5

19,5

2018

9,5

16,3

2019

7,2

10,4

Ennek a jelentős népszerűségvesztésnek oka a párt identitásválsága, amely mögött az a balra tolódás áll, ami miatt a nemzeti radikális szavazók egy része kiábrándult a Jobbikból. A párt identitásválságát mutatja, hogy elveszíti a konzervatív és jobboldali beállítottságú szimpatizánsokat. A megmaradt Jobbik-tábor kevésbé konzervatív és jobboldali önbesorolása szerint, mint korábban: a 0-tól 10-ig terjedő skálán mérve a konzervatív értékrend 2015-ben még 5,7-es, 2019-ben már csak 5,2-es értéket mutatott a párttal szimpatizálók válaszai alapján. Hasonló elmozdulás volt látható a jobboldali pólustól. 2016-ban átlagosan 6,7-es értékben vallották magukat jobboldalinak a párt szimpatizánsai, 2019-ben pedig ennél is kisebb mértékben (6.0).

Jobbikosok ideológiai önbesorolásának változása

Baloldali-jobboldali

Liberális–konzervatív

2015

6,8

5,9

2016

6,7

5,7

2017

6,8

5,6

2018

6,3

5,3

2019

6,0

5,2

Most ideológiai párokat fogok Önnek felolvasni. Egy 0-10-es skálán, hova helyezné el magát a baloldali-jobboldali / liberális-konzervatív / mérsékelt-radikális tengelyen, ahol 0 jelenti a baloldalit, 10 pedig a jobboldalit?

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai a 2015-2016-2017-2018-2019-es évek során készültek havonta 1000-1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kutatásonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.

Borítókép forrás: MTI Fotó / Mónus Márton