Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tovább csökkentette a jegybanki alapkamatot. A döntést a továbbra is nyomott hazai inflációs folyamatok és a világgazdasági események egyaránt befolyásolták. A mai kamatvágással várhatóan véget ér a márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus.
A legutóbbi inflációs jelentés alapján a fogyasztói árak mérsékelten emelkedő tendenciát mutattak. Ennek ellenére az alacsony inflációs szint továbbra is fennmaradhat, köszönhetően a visszafogott importált inflációnak, az alacsony energia- és üzemanyagáraknak, valamint az alacsony inflációs várakozásoknak. A fogyasztói árak emelkedése a deflációs kockázatok enyhülését vetítik előre, így a középtávú inflációs cél akár a következő évben elérhetővé válhat.
Csehországot kivéve az elmúlt hónapokban a kelet-közép-európai régiót is az óvatos monetáris lazítás jellemezte, mely a mérsékelten, de stabilan emelkedő fogyasztói árak következtében elérte célját, tehát a régió nem csak a növekedés terén mozog szorosan együtt.
A magyar jegybanki vezetésnek továbbra is figyelemmel kell kísérnie a világgazdaság fő szereplőinek monetáris politikáját. Az eurózóna tagországait jelenleg a görög kérdés foglalkoztatja leginkább: egy esetleges államcsőd a forint árfolyamát is befolyásolhatja, ami az inflációs folyamatokat is felgyorsíthatja.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED más dimenzióban mozog. Az amerikai munkaerő-piaci és inflációs folyamatok alapján a nyáron várt kamatemelés az év végére tolódhat, mely kedvezően hathat a kelet-közép- európai régióra, így az ezzel járó piaci átrendeződés még várat magára.
A Magyar Nemzeti Bank által márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus az elmúlt hónapok inflációs jelentései és piaci eseményei alapján kezdi elérni a célját, így a folyamat lezártnak tekinthető. Az év második felében az infláció üteme – mérsékelten ugyan, de – tovább emelkedhet, mely támogathatja a magyar gazdaság növekedését.